Amennyiben nem végezzük el a vezetőképesség mérő kalibrálását, számolnunk kell azzal, hogy nem kapunk pontos eredményeket. Ennek híján pedig nehezen valósíthatjuk meg a kívánt hatás elérését, mint mondjuk a termőföld vagy a táptalaj lúgosítását.
Néhány tanács, útmutatás mindig jól jöhet a pH-szonda alkalmazásáról, használatáról.
A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.
Többek között a víz pH-értékét is meg tudjuk állapítani, és ehhez nincs is szükség másra, mint egy otthon is használható pH mérő műszerre, medence pH mérőre, víz pH mérőre vagy digitális pH mérőre.
Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést.
Olvass tovább
Ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani az rH2 mérést szükséges mérni a kémhatást, az ORP- értékét, azaz a redoxipotenciált, valamint a hőmérsékletet. Az efféle mérések kivitelezhetők két fajta műszerrel. A leginkább ajánlott készülék az egyszerű pH/ORP/Temp.Ez utóbbi 3 palack kalibráló puffert is tartalmaz. Ezek az oldatok a precízen végezhető kalibrálásban segítenek. Az ORP mérést nem tudjuk kalibrálni ebben a mérőműszerben, de nincs is rá szükség, gyárilag van megoldva.
Olvass tovább
Elsősorban azt kell meghatároznunk a pH-mérő vásárlása előtt, hogy mit is szeretnénk mérni vele.
Ajánlatos tudni, hogy ez nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen precizitással mérni tudó készüléket vásároljunk. Például felesleges, és nem utolsó sorban korántsem pénztárcakímélő megoldás egy nagyon pontosan mérni tudó készülék beszerzése, ha nincs is szükségünk nagyon precíz mérési eredményekre.
A kalibrálás gyakoriságának szükségességét nagymértékben befolyásolja a mérni kívánt minta fajtája, az elektróda állapota és az eredmény pontossága is. A minél egzaktabb eredményhez (≤±0.02pH) a kalibrálás után közvetlenül kell elvégezni a mérést. Előírás, ha heti szinten kalibrálunk, akkor a pontosság nem nagyobb ±0.1pH értéknél. A kémhatás méréséhez használt mérőeszközt az alábbi esetekben kell rögtön kalibrálni
Olvass tovább
A mérési eredményeket illetően az egyik legfontosabb befolyásoló környezeti tényező a hőmérséklet. Ennek egyik oka, hogy a mérendő oldatok pH-ja változik a hőmérséklet függvényében. Sőt, elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet nem csak a pH értéket, hanem magát a mérőeszközt és a mérést is befolyásolja, ezért torzíthatja az eredményeket a változó hőmérséklet.
Olvass tovább
Sóhiba: mivel a kationok is hatással lehetnek az indikátorok színváltozására, a 0,2 mol/l feletti sókoncentrációjú oldatokban előfordulhat egy kis színeltolódás.
Alkoholhiba: Indikátorral „színezett” alkoholos oldatoknál előfordul, hogy ugyanolyan színt mutató indikátoros vizes pufferoldattal összehasonlítva nem egyforma kémhatású oldatok vannak a háttérben.
PH értéket számos eszközzel mérhetünk. A hétköznapi életben ezek közül a legelterjedtebbek az indikátorok, amelyekkel végzett mérések a kolorimetriás mérések csoportjába tartoznak. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek bizonyos kémhatású oldatokkal találkozva megváltoztatják a színüket. Az indikátorokat természetes és mesterséges csoportra oszthatjuk, pl. a régen sokat emlegetett
Olvass tovább
A pH egy mértékegység nélküli mennyiségi egység, amely a különféle anyagok kémhatását jellemzi, illetve mutatja meg. A nagyon bonyolult háttérinformációkba kémiai szaktudás nélkül nem érdemes belemenni, itt elég az, hogy a pondus Hidrogenii, azaz a pH nagysága az oxónium ionok számával (pontosabban koncentrációjával) van összefüggésben, minél magasabb, annál kisebb a pH.
Olvass tovább
