EC monitorok kategória bejegyzései

A talaj EC és pH mérése

Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.
Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést, ha talaj nélküli termesztést preferáljuk.
Termőföld esetében hetente javasolt a mérés megismétlése. Mindössze egy egyszerű kézi pH és EC mérővel meg tudjuk mérni a tápoldat és a talaj teljes sótartalmát. Egészen pontosan az elektromos vezetőképességet, azaz az EC-t, valamint a kémhatást, vagyis a pH-t. Fontos szem előtt tartani, hogy mindkét értéket rendszeresen ellenőrizzük, mérjük. Például a zöldségek esetében a legjobb, ha a talaj pH-értéke 6,0 és 7,0 között van. Lúgosság esetén a mikroelemeket nem tudják a növények kellő mértékben felvenni. Az öntözővíz erősen lúgosíthatja a talajt, ezt pedig a tápoldat savazásával semlegesíthetjük. A savasításhoz salétromsavat, foszforsavat vagy citromsavat is használhatunk.

Vízszűrési technológiák

A legegyszerűbb vízszűrők a mechanikus vízszűrő berendezések, amelyek a vízben lebegő, nagyobb szemcseméretű szennyeződések eltávolítására alkalmasak. Ezeket általában önmagukban nem alkalmazzák, hiszen ivóvíz minőségű víz előállítására nem alkalmasak (mondjuk koszos vízből),de a legtöbb vízszűrő rendszernek része ilyen mechanikus szűrőegység.

A baktériumok, csírák, gombák és más mikrobiológiai szennyeződések eltávolítására szolgálnak a különféle fertőtlenítő berendezések (amelyek szintén inkább részegységei egy vízszűrő rendszernek): UV-C fertőtlenítő, baktériumszűrő, ózongenerátor.

vízszűrő
vízszűrő

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A lakossági vízszűrés célja

A vízszűrési technológiák fejlődése egyre több szennyeződés eltávolítását teszi lehetővé az emberi felhasználásra bevont vízből (ami nem csak az ivóvizet jelenti). Az újítások, felfedezések, illetve a régi módszerek újrafelfedezése először mindig új területet hódit meg a víztisztítás számára, majd megszületnek a megoldások arra is, hogyan integrálják ezeket a technológiákat a korábban már bevált rendszerekbe.

Napjaink iparosodott világában, ahol a környezetszennyezés minden törekvést ellenére folyamatosan nő, egyre nagyobb jelentőséget kap a vízszűrés. Egyre szélesebb körben terjednek az információk és egyre több ember ébred rá, hogy szűrés nélküli vizet fogyasztani önromboló felelőtlenség. A savas esők hatása, a minden elborító szemét, és a hulladékok helytelen tárolása, a túlzott műtrágyázás és mindenféle ipar területén a szintetikus anyagok eltúlzott használata olyan terhelést jelent a természetes környezetünkre, amely alól a vizek sem képezhetnek kivételt.

A különféle egészségügyi előírások ugyan biztosítják, hogy a csapból folyó ivóvízben található különféle szemcsés és molekula szintű szennyeződések milyen arányban lehetnek jelen (egészségügyi határérték), de ez nem mindig követi az egészségügyi kutatások és megfigyelések eredményeit (sok rákkeltő anyagnál nem a mennyiség a fontos, hanem pusztán az, hogy találkozott-e vele az ember). Országonként ezek a határértékek változóak, és elmondhatjuk, hogy hazánkbana víz minősége nagyon erősen elmarad az elvárhatótól.

Víztisztaság, víztisztítás

Mivel a vezetőképesség-mérésnek az egyik legfontosabb gyakorlati területe a vízminőség megállapítása, ezért fontos kitérnünk kicsit a víz minőségének fogalmára, arra, hogy mit mérünk, ha víz vezetőképességet mérünk, illetve milyen módokon lehet fokozni a víz tisztaságát és minőségét.

A víz minősége fordítottan arányos a vezetőképességével, hiszen azt a vízben oldott sók ionjai biztosítják. A különféle víztisztítási módszerek arra irányulnak, hogy eltávolítsák a vízből a különféle, az emberi, állat, vagy növényi szervezetek számára fölösleges vagy éppen mérgező fémeket (nátrium, ólom), a víz fertőtlenítésére szolgáló kémiai elemeket (fluor, klór), a belekerülő szennyeződéseket (arzén, cink) és ezen anyagok sóit. Ezek az ún. kémiai szennyező anyagok, amelyek lehetnek még gyógyszermaradványok, hormonok, tartósítószerek és szennyvízmaradványok is. A kémiai szennyező anyagok eltávolítása a legnehezebb, hiszen ezek molekuláris szintű szennyezők, vagyis nem elég a víz fizikai szűrése, mint mondjuk a lebegő anyagok esetében.

A vízszűrés lehet üledékesítés, amely a nagyobb, szemcsés szennyeződések eltávolítását teszi lehetővé. Lehet fizikai szűrés (mikroszűrővel), amely azon szennyezőanyagokat tudja eltávolítani, amelyek molekulamérete nagyobb, mint a vízé. Lehet kémiai abszorpció, amikor a szűrőanyag felületén kémiai kötéssel megtapad a szennyezőanyag, és így kivonódik a vízből. A nehézfémek kivonása szintén kémia reakciók (pl. semlegesítés) révén lehetséges. A kémiai szűrés kiváltását tette lehetővé az ozmózis alkalmazás a víztisztítás területén.

Az EC mérők fajtái

Mivel EC mérőket a hétköznapi életben számos dologra használhatunk, és ezeken a területeken más és más elvárásoknak kell megfelelniük, ezért a kereskedelemben több fajtájú és méretű eszköz kapható.

EC mérő műszer
EC mérő műszer

A felhasználási területet tekintve vannak laboratóriumi, házi, kerti mérők, továbbá különálló csoportot alkotnak a víztisztaság mérésére alkalmas EC mérők. Mindegyik eltérő jellemzőkkel rendelkezik, a felépítését, méretét, súlyát, ergonómiáját, robusztusságát stb. tekintve. Ennek megfelelően érdemes a saját célunkra kialakított műszert választani, hiszen ivóvíz minőségének mérésére nem fontos mondjuk kosz és vízálló, biztonsági gumifogantyúval ellátott típust beszerezni. Ugyanígy, az ivóvíz tesztelésére kifejlesztett filigrán, kicsi és törékeny mérők nem alkalmasak a kertben való használatra, mert lehet, hogy nem cseppmentesek, elkoszolódhat az elektródájuk stb. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Talajmintavétel és EC értékek értelmezése

Talajmintát több helyről vegyünk az ágyáson belül. A ideje mindig a tápoldatozást megelőző időszak, a mintavétel helye az ikersor több pontja legyen, átlagosan fejlett növények közelében. Válasszunk nagyjából egyformán fejlett töveket, olyanokat, amelyek kártevőmentesek, mert a fertőzöttség megváltoztathatja a növény tápanyagfelvételét, aminek következtében a gyökeréhez közeli földben felgyűlhetnek a tápanyagok.
A mintavétel helyén kaparjuk el a föld 3 cm vastag felső rétegét, majd 3 és 15 cm-es mélység között emeljünk ki földet. A mintákat keverjük össze, majd elterítve teljesen szárítsuk ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A vezetőképesség jelentősége

A vezetőképesség paraméterének a mezőgazdaságban mind a talaj tápanyagtartalmának, mind a locsolóvíz minőségének vonatkozásában jelentősége van. Azért fontos a talajban és a vízben is a vezetőképesség mérése, mert a növénytermesztés egyik alapvető feladata a növények számára optimális só- és tápanyagtartalom biztosítása. A trágyázás és a tápoldatozás mikéntje (gyakoriság, szerválasztás stb.) ezen mérések alapján kell, hogy történjen, hiszen az élő növények számára se a tápanyaghiány, se a túlzott sótartalom nem ideális, sőt veszélyes is lehet.

A különféle növényfajok eltérő kémhatású talajokat kedvelnek, vannak amelyek a kissé lúgos, mások a kissé savas közegben érzik magukat jól. Ha nincs lehetőség ennek differenciálására, akkor a közel semleges (7-es pH) kémhatású talajokat alkalmazzák általánosan. Ez azért is működik, mert a talaj pufferképessége a kémhatás szempontjából nagy, vagyis késleltetve reagál a kémhatást módosító hatásokra (elnyeli azok egy részét). Hazánk talajai túlnyomórészt enyhén lúgosak a bennük található hidrogénkarbonát és nátrium ionok miatt, amelyek sói bázikus kémhatásúak.

A talajok sótartalmának mérése (végső soron ez megegyezik a vezetőképesség mérésével) a növények számára hasznos és indifferens sók összességére vonatkozik. A tápanyaghiány a növények lassú, visszafogott növekedését, a termés elmaradását vagy rossz minőségét okozza, a túlzott sótartalom következtében pedig „elperzselődnek” a gyökerek, csökken a vízfelvételük, lankadás és a levelek barnulása jelentkezhet, és akár a növény pusztulását is okozhatja.

A vezetőképesség mérése, műszertípusok

Az oldatok vezetőképessége a hőmérsékletének függvényében változik, ezért kizárólag olyan mérőeszközzel lehet az EC értéket megmérni, amely képes a hőmérséklet-változás következményeinek kompenzálására, vagy a kapott adatokat a hőmérséklet-változás együtthatóinak ismeretében át kell fordítani 25 ºC-ra. Korábban azt hitték, hogy a vezetőképesség változása lineáris a hőmérséklet-változás függvényében, és ez sok pontatlanságot okozott a mérésekben, hiszen napjainkra kiderült, hogy a változás valójában nem lineáris.

EC mérő műszer
EC mérő műszer

Találhatunk mikroprocesszoros, kettő és négy elektródos EC mérő készülékeket is, melyek mindegyikére jellemző a hőmérséklet kompenzáció (legtöbbször nem lineáris), ha nem is egyforma megoldással. Van amelyik a cellaállandókkal és méréstartományokkal operál, van, amelyik vonatkoztatási hőfokra fordítja le a mért adatokat (általában 20 vagy 25 ºC). Vannak olyan készülékek, amelyeknél a lineáris hőfok-kompenzációhoz egy együtthatót kell megadni. A legtöbb műszer üzemkörnyezeti hőmérséklete -5 és 80 ºC közé esik.

A méréstartomány váltása történhet manuálisan vagy automatikusan, az utóbbi azért nagyon hasznos, mert lehetővé teszi, hogy mindig a legnagyobb felbontással mérhessünk. Az automatikus méréstartomány-váltáskor (auto-range) a műszer arról is gondoskodik, hogy az elektródára adott áram frekvenciája megfelelő legyen a polarizációs effektus hatásainak csökkentésére.

Az automatikus műszerek minden bekapcsoláskor állapotellenőrzést végeznek, amely nem csak a műszer, illetve a kijelző állapotára vonatkozik, hanem az elektródát is vizsgálja.

Mi a vezetőképesség?

A vezetőképesség (electrical conductivity – EC) más néven konduktancia, fizikai oldalról megközelítve az ellenállás reciproka. Az elektromos vezetők olyan anyagok, amelyek szabad ionokat (elektromos töltéssel rendelkező részecskék) tartalmaznak, amelyek elmozdulását áramnak nevezzük. A másodfajú vezetők, azaz elektrolitok vezetőképességét a bennük található só(k) kristályrácsából kiszabadult ionok adják.

EC értékek
EC értékek

A vezetőképesség mértékegysége a S (siemens) vagy mS (millisiemens) vagy µS (microsiemens) / cm. A kertészetben a mS/cm-t sokszor csak EC egységként emlegetik. A vezetőképesség átváltható sótartalomra (mg/l), de az átváltás gyakran nem egzakt, hiszen a mérőműszer kalibrálása tiszta sóoldattal történik, míg a vizsgált anyag sokszor más ionokat is tartalmaz. Így pl. 1 mS/cm vezetőképesség 500 és 700 mg/l sótartalomnak felelhet meg.

A vezetőképesség-mérés például a mezőgazdaságban általában a talaj vagy a víz minőségének meghatározására szolgáló eljárás. A mérés tulajdonképpen a sótartalom mértékének meghatározására szolgál, és szoros összefüggést mutat a pH értékkel is. A talaj esetében a vezetőképességet nevezik szárazanyag-tartalomnak is, ezt az angol megnevezés alapján TDS-nek (totally disolved solids) is hívják.

Az EC érték összefüggést mutat a víz keménységével is: mind a ppm, mind az od mértékegysége átváltható mS/cm értékre.

Ozmózis, reverz ozmózis

Az egyik legfejlettebb vízszűrési technológia, amely néhány éve indult világhódító útjára, a NASA technológiaként is emlegetett ozmózisos szűrés. Az ozmózis tulajdonképpen egy természeti jelenség, amelynek során, ha két különböző koncentrációjú oldat egy féligáteresztő membránon keresztül kapcsolatba kerül egymással, akkor a hígabb oldatból tiszta víz áramlik át a koncentráltabb oldatba.

Ozmózis, reverz ozmózis
Ozmózis, reverz ozmózis

Az ozmózisra épülő víztisztítási technológia a reverz vagy fordított ozmózis. Az ozmózis folyamat megfordítható, mégpedig oly módon, hogy a nagy koncentrációjú oldat oldalán növelni kell a nyomást. Ebben az esetben a szennyezett vízre nehezedő nyomás következtében a tisztító vagy ozmózis membránon át a tiszta víz felé történik az áramlás, így tisztított víz „keletkezik” a membrán másik oldalán. Egy kattintás ide a folytatáshoz….