pH monitorok kategória bejegyzései

Hogyan végezzük el a kémhatás mérését egy pH mérő műszerrel?

Amennyiben nem végezzük el a vezetőképesség mérő kalibrálását, számolnunk kell azzal, hogy nem kapunk pontos eredményeket. Ennek híján pedig nehezen valósíthatjuk meg a kívánt hatás elérését, mint mondjuk a termőföld vagy a táptalaj lúgosítását.

Néhány tanács, útmutatás mindig jól jöhet a pH-szonda alkalmazásáról, használatáról. Elsőként lényeges, hogy a precíz mérés elvégzéséhez kétpontos kalibrálással kezdjünk. Tehát minden esetben állítsuk be a pH mérő műszert, legyen szó víz pH mérőről, medence pH mérőről vagy éppenséggel digitális pH mérőről. A pH-szonda kalibrálásához soha ne tiszta, azaz desztillált vizet használjunk, hanem puffer oldatot. Ugyanis ennek az utóbbinak a pontos pH-értéke is ismeretes, míg a vízé változhat, és korántsem hét, ahogyan azt nagyon sokan gondolják. A desztillált víz is hasznos lehet, ám kizárólag akkor, amikor az elektróda felületén ott maradt mintát vagy puffert szeretnénk letisztítani, lemosni róla.

A pH mérő műszer beállítása során olyan puffer oldatot alkalmazzon, melynek kémhatása nem mutat nagyobb különbséget a mérni kívánt egységtől, mint három pH. Lényeges még, hogy az adott minta pH-értéke a két kalibrálni kívánt puffer értéke között legyen. Minden mérést követően javasolt a vezetőképesség mérő elektródájának leöblítése. Erre a célra szintén használhatunk tiszta vagy desztillált vizet. Amennyiben zsíros vagy olajos közegben mértünk, ne hagyjuk rászáradni a pH-szonda elektródájára.

Ahhoz tehát, hogy minél pontosabb eredményeket kaphassunk egy pH mérő műszerrel vagy egy TDS mérővel, csupán néhány tanács betartására van szükségünk, melyet követően garantáltan egzakt eredményeket kaphatunk a mérés végeztével.

 

A talaj EC és pH mérése

Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.
Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést, ha talaj nélküli termesztést preferáljuk.
Termőföld esetében hetente javasolt a mérés megismétlése. Mindössze egy egyszerű kézi pH és EC mérővel meg tudjuk mérni a tápoldat és a talaj teljes sótartalmát. Egészen pontosan az elektromos vezetőképességet, azaz az EC-t, valamint a kémhatást, vagyis a pH-t. Fontos szem előtt tartani, hogy mindkét értéket rendszeresen ellenőrizzük, mérjük. Például a zöldségek esetében a legjobb, ha a talaj pH-értéke 6,0 és 7,0 között van. Lúgosság esetén a mikroelemeket nem tudják a növények kellő mértékben felvenni. Az öntözővíz erősen lúgosíthatja a talajt, ezt pedig a tápoldat savazásával semlegesíthetjük. A savasításhoz salétromsavat, foszforsavat vagy citromsavat is használhatunk.

Az rH2 mérése

Milyen mérőeszköz használata javasolt az rH2 méréséhez?

Ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani az rH2 mérést szükséges mérni a kémhatást, az ORP- értékét, azaz a redoxipotenciált, valamint a hőmérsékletet. Az efféle mérések kivitelezhetők két fajta műszerrel. A leginkább ajánlott készülék az egyszerű pH/ORP/Temp. A másik pedig az ADWA AD-14-es, mellyel mindhárom tényezőt tudjuk mérni. Ez utóbbi 3 palack kalibráló puffert is tartalmaz. Ezek az oldatok a precízen végezhető kalibrálásban segítenek. Az ORP mérést nem tudjuk kalibrálni ebben a mérőműszerben, de nincs is rá szükség, gyárilag van megoldva. Alkalmunk van az ellenőrzésre is, melyet egy ismert értékű redoxipotenciállal rendelkező oldat segítségével valósíthatunk meg. 

A mérések előkészületeinek módja

A minél pontosabb mérési eredményekhez ajánlatos minden mérésnél egyszer használatos műanyag poharat alkalmazni, melyet megjelölhetünk aszerint, mit mértünk, így elkerülhetjük, hogy összekeveredjen. A másik tanács, hogy mindig ügyeljünk a mérés megkezdése előtt, hogy a készülék megfelelően kalibrált-e. Ezt mindig ellenőrizzük, hiszen majd komoly konzekvenciákat szeretnénk levonni a nyert eredményekből.

ADWA AD14

 

Minek alapján érdemes választani pH-mérőt?

Elsősorban azt kell meghatároznunk a pH-mérő vásárlása előtt, hogy mit is szeretnénk mérni vele.
Ajánlatos tudni, hogy ez nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen precizitással mérni tudó készüléket vásároljunk. Például felesleges, és nem utolsó sorban korántsem pénztárcakímélő megoldás egy nagyon pontosan mérni tudó készülék beszerzése, ha nincs is szükségünk nagyon precíz mérési eredményekre. Kevésbé pontos kémhatást mérő szerkezetre lehet szükségünk, ha például ivóvízben, talajban, medencében vagy éppen az akvárium vizében szeretnénk ellenőrizni a kémhatást. Viszont nagyon pontosan mérni tudó pH-mérő szükséges, ha a vér vagy a szérumok pH-értékét szeretnénk lemérni. Szintén alkalmazási területe határozza meg, hogy milyen felépítésű pH-mérőt érdemes vásárolnunk.
Választhatunk: kézi, hordozható és asztali készüléket. Ez utóbbit általában laboratóriumokban szokás használni. Ha magánemberként szeretnénk pH-mérést végezni, a hordozható kivitelben kapható ajánlott. Egy valami azonban érvényes az összes pH-mérő vásárlása esetén: kizárólag szakembertől vásároljunk ilyen készüléket!

Mire érdemes ügyelni pH-mérés alkalmával?

Tippek a legpontosabb pH eredmény érdekében


A kalibrálás gyakoriságának szükségességét nagymértékben befolyásolja a mérni kívánt minta fajtája, az elektróda állapota és az eredmény pontossága is. A minél egzaktabb eredményhez (≤±0.02pH) a kalibrálás után közvetlenül kell elvégezni a mérést. Előírás, ha heti szinten kalibrálunk, akkor a pontosság nem nagyobb ±0.1pH értéknél. A kémhatás méréséhez használt mérőeszközt az alábbi esetekben kell rögtön kalibrálni:

  1. ha hosszabb ideje nem mértünk vele és az elektróda cseréje utá
  2. nagyon lúgos vagy savas mérést követően
  3. organikus és fluorid iont tartalmazó oldatok mérésének elvégzését követően
  4. valamint amennyiben nagy a különbség a kalibráló és a mérendő oldat hőfoka között


Mit érdemes elkerülni a pH-mérésnél?

  •   Óvja az elektróda membránját a különféle ütődésektől. 
  •   Ügyeljen rá, hogy ne maradjon az előzőleg mért minta anyagából az elektróda felületén. Ennek elkerülése érdekében minden egyes mérés előtt és után mossa meg vízzel.
  •   Ne hagyjuk kiszáradni az elektródát. Oldatba merítve elkerülhető a száradás.
  •   Maró anyagok méréséhez ne alkalmazzunk elektródát, mert az károsítja!

A hőmérséklet hatása a pH mérésre. Hőmérséklet-kompenzáció

A mérési eredményeket illetően az egyik legfontosabb befolyásoló környezeti tényező a hőmérséklet. Ennek egyik oka, hogy a mérendő oldatok pH-ja változik a hőmérséklet függvényében. Sőt, elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet nem csak a pH értéket, hanem magát a mérőeszközt és a mérést is befolyásolja, ezért torzíthatja az eredményeket a változó hőmérséklet.

A referencia elektróda állandónak tekintett potenciálja hőmérsékletfüggő, ez konkrétan azt jelenti, hogy 10 és 30 ºC közötti hőmérséklet-változás kb. 0,5 pH egység-változást okoz. A kalibrálásra szolgáló pufferoldatok kémhatása hasonlóan változik. A pH elektróda érzékenysége szintén változik a hőmérséklet függvényében.
A hőmérséklet hatása a pH mérésre. Hőmérséklet-kompenzáció bővebben…

A pH mérést befolyásoló tényezők

A pH mérést befolyásoló tényezők és az egyes módszerek hibalehetőségei:

Kolorimetriás mérések esetében:

Sóhiba: mivel a kationok is hatással lehetnek az indikátorok színváltozására, a 0,2 mol/l feletti sókoncentrációjú oldatokban előfordulhat egy kis színeltolódás.

Alkoholhiba: Indikátorral „színezett” alkoholos oldatoknál előfordul, hogy ugyanolyan színt mutató indikátoros vizes pufferoldattal összehasonlítva nem egyforma kémhatású oldatok vannak a háttérben.

Alkaloidhiba: alkaloidokat tartalmazó oldatokban, ha indikátort cseppentünk bele, alkaloidszármazékok keletkezése figyelhető meg, amely megnehezíti illetve pontatlanná teszi a mérést.
Műszeres mérések esetében:

Mire figyeljünk oda a műszer használatakor?

A pH érzékeny elektródát soha nem szabad hagyni kiszáradni, a tárolására (mérések között is) speciális elektróda tároló folyadék áll rendelkezésre. Az elektródákat nem szabad kemény tárgyhoz érintetni, odaütni. Minden mérés után tisztított vízzel le kell öblíteni. Az elektróda nem használható erős savakban, maró anyagokban és organikus oldószerekben. Magas hőfokon csak üvegborítású elektróda használható, az is csak rövid időtartamban.
A műszer megfelelő működése a kalibráláson múlik

A mérőműszert hosszabb használatkihagyás vagy elektródacsere után újra kell kalibrálni. Szintén szükséges a kalibráció erős sav (2-nél alacsonyabb pH) és erős lúg (12-nél nagyobb pH), valamint fluorid iont tartalmazó és organikus anyagok mérése esetén. Kalibráláskor és az utána következő mérésekkor fontos, hogy az oldatok közel azonos hőmérsékletűek legyenek.

 

A kémhatás mérése indikátorokkal

PH értéket számos eszközzel mérhetünk. A hétköznapi életben ezek közül a legelterjedtebbek az indikátorok, amelyekkel végzett mérések a kolorimetriás mérések csoportjába tartoznak. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek bizonyos kémhatású oldatokkal találkozva megváltoztatják a színüket. Az indikátorokat természetes és mesterséges csoportra oszthatjuk, pl. a régen sokat emlegetett

pH indikátor papír
pH indikátor papír

lakmusz a természetes indikátorok közé tartozik.

Mérni lehet indikátor oldatokkal és indikátor papírokkal is. Ha az indikátorként funkcionáló oldatokkal szűrőpapírcsíkot itatnak át (impregnálják) létrejönnek az indikátor papírcsíkok vagy közismert néven indikátorcsíkok. A papír alapú mérők könnyebben kezelhetőek és a mérés is egyszerűbb velük, mintha oldatot kellene adagolni. Emellett pl. étel vagy ital kémhatása úgy is megmérhető velük, hogy nem kell semmilyen vegyülettel elszennyezni azt.

Az indikátorpapírokkal való pH méréshez általában szín-összehasonlító eszközt vagy skálát adnak, amivel megközelítőleg beazonosíthatjuk a kémhatást. Tulajdonképpen ezek nem biztosítanak pontos mérést, hiszen az elszíneződés nem egy adott pH mellett következik be, hanem egy tartományban történik amely kb. 2 pH egységnyi széles. Az indikátorokkal való mérés egy skálába való besorolást teszi lehetővé, de sokszor elég az is, hogy megmutatja: savas vagy lúgos az adott közeg, a mértéke nem lényeges a mérés szempontjából.

Mi az a pH?

A pH egy mértékegység nélküli mennyiségi egység, amely a különféle anyagok kémhatását jellemzi, illetve mutatja meg. A nagyon bonyolult háttérinformációkba kémiai szaktudás nélkül nem érdemes belemenni, itt elég az, hogy a pondus Hidrogenii, azaz a pH nagysága az oxónium ionok számával (pontosabban koncentrációjával) van összefüggésben, minél magasabb, annál kisebb a pH, annál inkább a savas felé tolódik el a kémhatás, minél kisebb, annál alacsonyabb az oxóniumion-koncentráció, emelkedik a pH és így a lúgos kémhatás felé indulunk el. Mi az a pH? bővebben…