Bár a vezetőképesség mérő felhasználási területe igencsak széleskörű, a kertészetben és a mezőgazdaságban kiemelt helyet foglal el. Jelentős szerepét a pH-szonda annak köszönheti, hogy a termőföld kémhatásának, azaz sav-bázis egyensúlyának megállapítása kulcsfontosságú tényező, ugyanis ez képezi az alapját a hatékony termény betakarításának.
Minden növénynek más talaj felel meg ezért, mielőtt elültetjük, érdemes ellenőrizni a táptalaj kémhatását, majd ennek függvényében dönteni arról, hogy megéri-e ott az adott növényt termeszteni. Azt is érdemes tudni, hogy a termőföld pH-értéke esztendők elteltével is csupán kismértékben fog majd változni.
A pH mérő műszer segítségével megállapított talaj kémhatása tehát lehet savas és lúgos. Nem elhanyagolható tény, hogy a legtöbb növény a semleges talajon tud leginkább fejlődni. A legköltséghatékonyabb megoldást az jelenti, ha a vezetőképesség mérő által megállapított pH-értéket vesszük figyelembe, azaz nem mi próbáljuk az alapjában véve savas talajt lúgosítani, hiszen ez nem kevés pénzünkbe kerülne. Természetesen attól is függ, milyen mértékben savas a föld.
A termőföld mérését pH-szondával vagy akár digitális pH-mérővel is a következőképpen a legegyszerűbb elvégezni: vegyünk a talaj felső részéből, nagyjából öt cm mélységéből mintát. Ezt helyezzük el az edényben, majd adjunk hozzá desztillált vizet, rázzuk össze, majd hagyjuk picit ülepedni, mielőtt elvégeznénk a pH mérő műszerrel az eredmény megállapítását.
A kémhatás mérését nem csupán a mezőgazdaságban fontos elvégezni, így léteznek még a víz mérésére alkalmas vezetőképesség mérők is, mint a TDS mérő, mely az ivóvíz mérésére alkalmas, a medence pH mérő és a víz pH mérő.