Az oldatok vezetőképessége a hőmérsékletének függvényében változik, ezért kizárólag olyan mérőeszközzel lehet az EC értéket megmérni, amely képes a hőmérséklet-változás következményeinek kompenzálására, vagy a kapott adatokat a hőmérséklet-változás együtthatóinak ismeretében át kell fordítani 25 ºC-ra. Korábban azt hitték, hogy a vezetőképesség változása lineáris a hőmérséklet-változás függvényében, és ez sok pontatlanságot okozott a mérésekben, hiszen napjainkra kiderült, hogy a változás valójában nem lineáris.
Találhatunk mikroprocesszoros, kettő és négy elektródos EC mérő készülékeket is, melyek mindegyikére jellemző a hőmérséklet kompenzáció (legtöbbször nem lineáris), ha nem is egyforma megoldással. Van amelyik a cellaállandókkal és méréstartományokkal operál, van, amelyik vonatkoztatási hőfokra fordítja le a mért adatokat (általában 20 vagy 25 ºC). Vannak olyan készülékek, amelyeknél a lineáris hőfok-kompenzációhoz egy együtthatót kell megadni. A legtöbb műszer üzemkörnyezeti hőmérséklete -5 és 80 ºC közé esik.
A méréstartomány váltása történhet manuálisan vagy automatikusan, az utóbbi azért nagyon hasznos, mert lehetővé teszi, hogy mindig a legnagyobb felbontással mérhessünk. Az automatikus méréstartomány-váltáskor (auto-range) a műszer arról is gondoskodik, hogy az elektródára adott áram frekvenciája megfelelő legyen a polarizációs effektus hatásainak csökkentésére.
Az automatikus műszerek minden bekapcsoláskor állapotellenőrzést végeznek, amely nem csak a műszer, illetve a kijelző állapotára vonatkozik, hanem az elektródát is vizsgálja.