Az ember számos okból mérhet pH-t, bár a háztartásban még nem különösebben elterjedt dolog ez, legalábbis hazánkban. A talaj kémhatása fontos lehet a kiskertet művelőknek, a kerti medence vizének kémhatása fontos a tisztán tarthatóság és a fertőzések elkerülése szempontjából, a borászoknak a folyamatok kézben tartása, az akvaristának az optimális akváriumi víz létrehozása szempontjából.
Minden esetben eltérő a pH mérés gyakorlati haszna, pl. ha a talaj kémhatása túlságosan eltolódik a savas irányba, a növények már nem érzik jól magukat benne, kevésbé lesznek képesek felvenni a tápanyagokat a földből. Az akváriumokban a nem megfelelő pH érték, azaz az optimális kémhatástól való eltérés végzetes lehet a lakók számára.
Néhány éve bontakozott ki azonban a kémhatás egy új gyakorlati haszna, amely a hétköznapi ember számára is igen érdekes információvá tette ezt a paramétert. Számos elmélet és könyv látott napvilágot az emberi test különféle részrendszereiben kialakuló pH érték, illetve kémhatás vonatkozásában. Arról szólnak ezek az értekezések, hogy az elfogyasztott táplálékok mennyiben befolyásolják a pH értéket a testben az emésztési folyamatok különféle fázisaiban és összességében, és hogy hogyan befolyásolja ez az egészséget, a sejtek optimális működését.
Nagy vitákat váltottak ki ezek a könyvek, de szépen lassan elterjedt, főleg a fogyni vágyók körében az ételek pH-értékének nyomon követése, illetve a kémhatás-szerinti diéta alkalmazása. Az elméletek alapját az a meggyőződés szolgáltatja, hogy az emésztési folyamatok eredménye mindig savas kémhatás, amely az amúgy is erősen savas kémhatású ételek nagy arányú fogyasztásával nagyon erősen savas irányba tolja el a test pH-ját.