Az egyik legfejlettebb vízszűrési technológia, amely néhány éve indult világhódító útjára, a NASA technológiaként is emlegetett ozmózisos szűrés. Az ozmózis tulajdonképpen egy természeti jelenség, amelynek során, ha két különböző koncentrációjú oldat egy féligáteresztő membránon keresztül kapcsolatba kerül egymással, akkor a hígabb oldatból tiszta víz áramlik át a koncentráltabb oldatba.
Olvass tovább
A kémhatás mérésének kivételesen pontos módszere az elektrokémiai mérésmód. Ez műszer segítségével történik, amelyhez két elektróda tartozik. Az egyik elektróda érzékeny a kémhatásra, a másik, az ún. kontroll vagy referencia elektróda pedig nem. A referencia elektróda belsejében ezüst/ezüst klorid található, amely stabil pH értéket és változatlan potenciált mutat.
Olvass tovább
A folyadék pH indikátorok sokkal pontosabb kémhatás-meghatározást tesznek lehetővé, mint az indikátorpapírok. Nem jellemző rájuk az ún. vérző indikátorcsík (vagy más néven sav-bázis hiba) jelensége sem, azaz nem változtatják meg saját kémhatásuk révén a mérendő tesztfolyadék pH-ját. A folyadék formátumú indikátorok sokkal érzékenyebben mutatnak változást a kémhatás-változás hatására is.
Olvass tovább
PH értéket számos eszközzel mérhetünk. A hétköznapi életben ezek közül a legelterjedtebbek az indikátorok, amelyekkel végzett mérések a kolorimetriás mérések csoportjába tartoznak. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek bizonyos kémhatású oldatokkal találkozva megváltoztatják a színüket. Az indikátorokat természetes és mesterséges csoportra oszthatjuk, pl. a régen sokat emlegetett
Olvass tovább
Az ember számos okból mérhet pH-t, bár a háztartásban még nem különösebben elterjedt dolog ez, legalábbis hazánkban. A talaj kémhatása fontos lehet a kiskertet művelőknek, a kerti medence vizének kémhatása fontos a tisztán tarthatóság és a fertőzések elkerülése szempontjából, a borászoknak a folyamatok kézben tartása, az akvaristának az optimális akváriumi víz létrehozása szempontjából.
Olvass tovább