A különféle anyagok, mint például a föld és a víz is, de akár az ételek kémhatásának megállapítására pH-szondát szokás alkalmazni. A vezetőképesség mérők többsége emellett a hőmérséklet mérésére is kiválóan alkalmasak.
Egy pH-mérő műszerrel tehát nagyon különböző fajta méréseket is el tudunk végezni.
A víz mérésére használatos eszközöket tekintve kétféle pH-szondát különböztethetünk meg.
Az egyik a TDS mérő, mely kifejezetten a tisztított víz mérésére használatos, míg a másik, a medence pH-mérő és a víz pH-mérő, ahogyan nevükből is kikövetkeztethetjük, olyan víz mérésére alkalmazható mérőeszközök, melyeket nem viszünk be szervezetünkbe, azaz nem ivásra alkalmasak.
A pH-mérőket és a pH-értéket, mely fogalmat Søren Peter Lauritz Sørensen, dán biokémikus honosított meg világszerte, nem csupán laboratóriumi körülmények között használják, hiszen sokat segíthet a háztartások hétköznapjaiban is. Ugyanis egy pH-szonda segítségével könnyedén megállapíthatjuk az ételeink sav-bázis egyensúlyát, valamint a meginni kívánt víz pH-értékét is egy TDS mérővel.
Míg hosszú ideig a hagyományos pH-szondák voltak használatosak, napjainkban egyre elterjedtebbek az újabb változataik, azaz a digitális pH-mérők. Ezek tulajdonságai nem sokban különböznek az egyszerűbb társaikétól. Ugyanúgy alkalmasak a hőmérséklet mérésére, többségük cseppálló, csuklótartóval és övcsipesszel is egyaránt rendelkeznek, valamint nagyon pontos méréseket végezhetünk velük.
A digitális pH-mérő nagy előnye abban rejlik, hogy a kapott eredményt, azaz a kémhatást sokkal könnyebben le tudjuk olvasni, mint egy hagyományos vezetőképesség mérő esetében. A technikai fejlődés tehát a pH-szondák területét sem hagyta érintetlenül.
