Hogyan végezzük el a kémhatás mérését egy pH mérő műszerrel?

Amennyiben nem végezzük el a vezetőképesség mérő kalibrálását, számolnunk kell azzal, hogy nem kapunk pontos eredményeket. Ennek híján pedig nehezen valósíthatjuk meg a kívánt hatás elérését, mint mondjuk a termőföld vagy a táptalaj lúgosítását.

Néhány tanács, útmutatás mindig jól jöhet a pH-szonda alkalmazásáról, használatáról. Elsőként lényeges, hogy a precíz mérés elvégzéséhez kétpontos kalibrálással kezdjünk. Tehát minden esetben állítsuk be a pH mérő műszert, legyen szó víz pH mérőről, medence pH mérőről vagy éppenséggel digitális pH mérőről. A pH-szonda kalibrálásához soha ne tiszta, azaz desztillált vizet használjunk, hanem puffer oldatot. Ugyanis ennek az utóbbinak a pontos pH-értéke is ismeretes, míg a vízé változhat, és korántsem hét, ahogyan azt nagyon sokan gondolják. A desztillált víz is hasznos lehet, ám kizárólag akkor, amikor az elektróda felületén ott maradt mintát vagy puffert szeretnénk letisztítani, lemosni róla.

A pH mérő műszer beállítása során olyan puffer oldatot alkalmazzon, melynek kémhatása nem mutat nagyobb különbséget a mérni kívánt egységtől, mint három pH. Lényeges még, hogy az adott minta pH-értéke a két kalibrálni kívánt puffer értéke között legyen. Minden mérést követően javasolt a vezetőképesség mérő elektródájának leöblítése. Erre a célra szintén használhatunk tiszta vagy desztillált vizet. Amennyiben zsíros vagy olajos közegben mértünk, ne hagyjuk rászáradni a pH-szonda elektródájára.

Ahhoz tehát, hogy minél pontosabb eredményeket kaphassunk egy pH mérő műszerrel vagy egy TDS mérővel, csupán néhány tanács betartására van szükségünk, melyet követően garantáltan egzakt eredményeket kaphatunk a mérés végeztével.

 

A pH-szonda alkalmazása a talaj kémhatásának mérésére

Bár a vezetőképesség mérő felhasználási területe igencsak széleskörű, a kertészetben és a mezőgazdaságban kiemelt helyet foglal el. Jelentős szerepét a pH-szonda annak köszönheti, hogy a termőföld kémhatásának, azaz sav-bázis egyensúlyának megállapítása kulcsfontosságú tényező, ugyanis ez képezi az alapját a hatékony termény betakarításának.

Minden növénynek más talaj felel meg ezért, mielőtt elültetjük, érdemes ellenőrizni a táptalaj kémhatását, majd ennek függvényében dönteni arról, hogy megéri-e ott az adott növényt termeszteni. Azt is érdemes tudni, hogy a termőföld pH-értéke esztendők elteltével is csupán kismértékben fog majd változni.

A pH mérő műszer segítségével megállapított talaj kémhatása tehát lehet savas és lúgos. Nem elhanyagolható tény, hogy a legtöbb növény a semleges talajon tud leginkább fejlődni. A legköltséghatékonyabb megoldást az jelenti, ha a vezetőképesség mérő által megállapított pH-értéket vesszük figyelembe, azaz nem mi próbáljuk az alapjában véve savas talajt lúgosítani, hiszen ez nem kevés pénzünkbe kerülne. Természetesen attól is függ, milyen mértékben savas a föld.

A termőföld mérését pH-szondával vagy akár digitális pH-mérővel is a következőképpen a legegyszerűbb elvégezni: vegyünk a talaj felső részéből, nagyjából öt cm mélységéből mintát. Ezt helyezzük el az edényben, majd adjunk hozzá desztillált vizet, rázzuk össze, majd hagyjuk picit ülepedni, mielőtt elvégeznénk a pH mérő műszerrel az eredmény megállapítását.

A kémhatás mérését nem csupán a mezőgazdaságban fontos elvégezni, így léteznek még a víz mérésére alkalmas vezetőképesség mérők is, mint a TDS mérő, mely az ivóvíz mérésére alkalmas, a medence pH mérő és a víz pH mérő.