Ph mérők blog

Manapság egyre népszerűbbé válnak a talaj minőségének ellenőrzésére szolgáló pH-mérő eszközök. A tudomány úttörése a mezőgazdaságban is teret hódít, hiszen például egy digitális pH-mérővel könnyedén megállapíthatjuk a talaj kémhatását, melynek ismeretét hasznosíthatjuk a növénytermesztésben. Így pedig nagyobb mennyiségű terményt takaríthatunk majd be.

A pH-mérő műszert a növénytermesztés területén nem csak a talaj kémhatásának mérésére alkalmazhatjuk, hanem a tápoldat pH-értékének mérésére is, mely szintén a betakarítás sikerességéhez járul hozzá. Elsőként azonban a talaj kémhatását szükséges mérni a pH-mérővel. Egy-egy növénynek más-más fajta táptalaj felel meg. Ez a tény már régóta ismeretes, azonban a vezetőképesség mérésével sokkal egyszerűbben megállapítható. Ennek ismeretében eldönthetjük, hogy milyen veteményt ültessünk arra a földterületre, amely lúgos, vagy éppen savas. Nem árt tudni, hogy a legtöbb növény, vetemény számára a kémiailag semleges talaj a leginkább ideális.
 

Bár a vezetőképesség mérő felhasználási területe igencsak széleskörű, a kertészetben és a mezőgazdaságban kiemelt helyet foglal el. Jelentős szerepét a pH-szonda annak köszönheti, hogy a termőföld kémhatásának, azaz sav-bázis egyensúlyának megállapítása kulcsfontosságú tényező, ugyanis ez képezi az alapját a hatékony termény betakarításának.

Minden növénynek más talaj felel meg ezért, mielőtt elültetjük, érdemes ellenőrizni a táptalaj kémhatását, majd ennek függvényében dönteni arról, hogy megéri-e ott az adott növényt termeszteni. Azt is érdemes tudni, hogy a termőföld pH-értéke esztendők elteltével is csupán kismértékben fog majd változni.
 

Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.
Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést, ha talaj nélküli termesztést preferáljuk.
 

A víz vezetőképesség attól függ, milyen arányban tartalmaz oldott sókat, hiszen annak töltéssel rendelkező részecskéi teszik lehetővé a vezetést. Minél tisztább a víz, a vezetőképessége annál alacsonyabb, míg a természetes vizek vezetőképessége nagyon széles skálán mozog, attól függően mit tartalmaznak oldott állapotban.

A vezetőképesség paraméterének a mezőgazdaságban mind a talaj tápanyagtartalmának, mind a locsolóvíz minőségének vonatkozásában jelentősége van. Azért fontos a talajban és a vízben is a vezetőképesség mérése, mert a növénytermesztés egyik alapvető feladata a növények számára optimális só- és tápanyagtartalom biztosítása. A trágyázás és a tápoldatozás mikéntje (gyakoriság, szerválasztás stb.) ezen mérések alapján kell, hogy történjen, hiszen az élő növények számára se a tápanyaghiány, se a túlzott sótartalom nem ideális, sőt veszélyes is lehet.


 

Az oldatok vezetőképessége a hőmérsékletének függvényében változik, ezért kizárólag olyan mérőeszközzel lehet az EC értéket megmérni, amely képes a hőmérséklet-változás következményeinek kompenzálására, vagy a kapott adatokat a hőmérséklet-változás együtthatóinak ismeretében át kell fordítani 25 ºC-ra.

A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.

A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.

Mivel EC mérőket a hétköznapi életben számos dologra használhatunk, és ezeken a területeken más és más elvárásoknak kell megfelelniük, ezért a kereskedelemben több fajtájú és méretű eszköz kapható. A felhasználási területet tekintve vannak laboratóriumi, házi, kerti mérők, továbbá különálló csoportot alkotnak a víztisztaság mérésére alkalmas EC mérők.
 

A kémhatás mérésének kivételesen pontos módszere az elektrokémiai mérésmód. Ez műszer segítségével történik, amelyhez két elektróda tartozik. Az egyik elektróda érzékeny a kémhatásra, a másik, az ún. kontroll vagy referencia elektróda pedig nem. A referencia elektróda belsejében ezüst/ezüst klorid található, amely stabil pH értéket és változatlan potenciált mutat. Az elektróda külsején ún. só-híd biztosítja az ezüst oldat kapcsolatát a vizsgálandó mintával, amely igen érzékeny terület. A pH érzékeny elektródát üvegmembrán borítja (kb. 100 mikron vastagságú).

A kémhatásmérő elektromos műszer működése azon alapul, hogy az oldatban mért potenciálváltozás mértéke összefügg a kémhatás változásával (illetve fordítva): szobahőmérsékleten kb. 60 mV/pH potenciálváltozásnak 1 pH egységnyi kémhatás-változás felel meg. Mivel a hőmérséklet befolyásolja az oldatok pH-ját, a szobahőmérséklettől eltérő környezetben ez az érték változhat.