Címke: analóg pH mérés

A pH-mérők hasznossága

Manapság egyre népszerűbbé válnak a talaj minőségének ellenőrzésére szolgáló pH-mérő eszközök. A tudomány úttörése a mezőgazdaságban is teret hódít, hiszen például egy digitális pH-mérővel könnyedén megállapíthatjuk a talaj kémhatását, melynek ismeretét hasznosíthatjuk a növénytermesztésben. Így pedig nagyobb mennyiségű terményt takaríthatunk majd be.

A pH-mérő műszert a növénytermesztés területén nem csak a talaj kémhatásának mérésére alkalmazhatjuk, hanem a tápoldat pH-értékének mérésére is, mely szintén a betakarítás sikerességéhez járul hozzá. Elsőként azonban a talaj kémhatását szükséges mérni a pH-mérővel. Egy-egy növénynek más-más fajta táptalaj felel meg. Ez a tény már régóta ismeretes, azonban a vezetőképesség mérésével sokkal egyszerűbben megállapítható. Ennek ismeretében eldönthetjük, hogy milyen veteményt ültessünk arra a földterületre, amely lúgos, vagy éppen savas. Nem árt tudni, hogy a legtöbb növény, vetemény számára a kémiailag semleges talaj a leginkább ideális.

A tudomány legújabb vívmányai minden területen hódítani látszanak, hiszen a pH-szondát felváltani látszik a digitális pH-mérő, hiszen egyre elterjedtebb a gazdálkodók körében. Egy azonban biztos, a jól jövedelmező gazdálkodás megvalósíthatatlan pH-mérő vagy TDS mérő nélkül. Hogyan is takaríthatnánk be nagy mennyiségű terményt, ha az általunk ültetett gabonaféléknek, növényeknek nem megfelelő a termőföld kémhatása?

A pH-mérő műszerek nem csupán a kertészetek, a növénytermesztéssel foglalkozó szakemberek munkáját könnyítik meg, hiszen ismert még a medence pH-mérő és a víz pH-mérő is. A strandszezon alatt a medence vízének kémhatását több alkalommal is mérik, hogy az ne legyen veszélyes az ember számára.

 

A hőmérséklet hatása a pH mérésre. Hőmérséklet-kompenzáció

A mérési eredményeket illetően az egyik legfontosabb befolyásoló környezeti tényező a hőmérséklet. Ennek egyik oka, hogy a mérendő oldatok pH-ja változik a hőmérséklet függvényében. Sőt, elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet nem csak a pH értéket, hanem magát a mérőeszközt és a mérést is befolyásolja, ezért torzíthatja az eredményeket a változó hőmérséklet.

A referencia elektróda állandónak tekintett potenciálja hőmérsékletfüggő, ez konkrétan azt jelenti, hogy 10 és 30 ºC közötti hőmérséklet-változás kb. 0,5 pH egység-változást okoz. A kalibrálásra szolgáló pufferoldatok kémhatása hasonlóan változik. A pH elektróda érzékenysége szintén változik a hőmérséklet függvényében.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

pH Indikátor oldatok

A folyadék pH indikátorok sokkal pontosabb kémhatás-meghatározást tesznek lehetővé, mint az indikátorpapírok. Nem jellemző rájuk az ún. vérző indikátorcsík (vagy más néven sav-bázis hiba) jelensége sem, azaz nem változtatják meg saját kémhatásuk révén a mérendő tesztfolyadék pH-ját. A folyadék formátumú indikátorok sokkal érzékenyebben mutatnak változást a kémhatás-változás hatására is.

pH indikátor folyadék
pH indikátor folyadék

Az indikátorfolyadék segítségével történő kémhatás-meghatározás egyszerű: az indikátort bele kell cseppenteni a vizsgált anyagba. Ha nagy mennyiségű anyagról van szó, általában mintát szoktak belőle venni, és az indikátorral „szennyezett” mintát nem teszik már vissza. Az általános mennyiségarány 1-2 csepp 5 ml-hez, ha ettől eltérő mennyiséget kell alkalmazni, azt a folyadék csomagolásán feltüntetik. A kialakuló színt egy skálával kell összehasonlítani, és erről leolvasható a mért pH. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A kémhatás mérése indikátorokkal

PH értéket számos eszközzel mérhetünk. A hétköznapi életben ezek közül a legelterjedtebbek az indikátorok, amelyekkel végzett mérések a kolorimetriás mérések csoportjába tartoznak. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek bizonyos kémhatású oldatokkal találkozva megváltoztatják a színüket. Az indikátorokat természetes és mesterséges csoportra oszthatjuk, pl. a régen sokat emlegetett

pH indikátor papír
pH indikátor papír

lakmusz a természetes indikátorok közé tartozik.

Mérni lehet indikátor oldatokkal és indikátor papírokkal is. Ha az indikátorként funkcionáló oldatokkal szűrőpapírcsíkot itatnak át (impregnálják) létrejönnek az indikátor papírcsíkok vagy közismert néven indikátorcsíkok. A papír alapú mérők könnyebben kezelhetőek és a mérés is egyszerűbb velük, mintha oldatot kellene adagolni. Emellett pl. étel vagy ital kémhatása úgy is megmérhető velük, hogy nem kell semmilyen vegyülettel elszennyezni azt.

Az indikátorpapírokkal való pH méréshez általában szín-összehasonlító eszközt vagy skálát adnak, amivel megközelítőleg beazonosíthatjuk a kémhatást. Tulajdonképpen ezek nem biztosítanak pontos mérést, hiszen az elszíneződés nem egy adott pH mellett következik be, hanem egy tartományban történik amely kb. 2 pH egységnyi széles. Az indikátorokkal való mérés egy skálába való besorolást teszi lehetővé, de sokszor elég az is, hogy megmutatja: savas vagy lúgos az adott közeg, a mértéke nem lényeges a mérés szempontjából.