A folyadék pH indikátorok sokkal pontosabb kémhatás-meghatározást tesznek lehetővé, mint az indikátorpapírok. Nem jellemző rájuk az ún. vérző indikátorcsík (vagy más néven sav-bázis hiba) jelensége sem, azaz nem változtatják meg saját kémhatásuk révén a mérendő tesztfolyadék pH-ját. A folyadék formátumú indikátorok sokkal érzékenyebben mutatnak változást a kémhatás-változás hatására is.
Az indikátorfolyadék segítségével történő kémhatás-meghatározás egyszerű: az indikátort bele kell cseppenteni a vizsgált anyagba. Ha nagy mennyiségű anyagról van szó, általában mintát szoktak belőle venni, és az indikátorral „szennyezett” mintát nem teszik már vissza. Az általános mennyiségarány 1-2 csepp 5 ml-hez, ha ettől eltérő mennyiséget kell alkalmazni, azt a folyadék csomagolásán feltüntetik. A kialakuló színt egy skálával kell összehasonlítani, és erről leolvasható a mért pH.
A folyadékkal történő kémhatás-méréskor figyelembe kell venni, hogy a vizsgált folyadék rétegvastagsága befolyásolhatja az oldat kialakuló színét (vagy legalábbis annak látványát), ennek kiküszöbölésére szokták javasolni, hogy meghatározott mennyiségeket és az ezekhez szolgáló mérőedényeket alkalmazzuk (ezeket sokszor egy szettben lehet megvenni az indikátorral).
Az egyes folyadékindikátorok a legtöbb esetben nem fogják át a teljes skálát, vagyis csak tartományokban alkalmasak pH érték mérésére. Ezeken belül azonban igen pontosak: a hozzájuk alkalmazott skála beosztása a legtöbbször 0,5 és 1 pH egység közötti.