A kalibrálás során használt puffer oldat fontosságáról

A vezetőképesség mérők kalibrálásához puffert szükséges használnunk.
Jó néhányan vélekednek akként, hogy desztillált vagy egyszerű vízzel is elvégezhető a pH-szonda beállítása, ám ez pontatlan információ.
A pH mérő műszer beállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban egzakt eredményeket kaphassunk a mérések alkalmával, melyek meghatározóak lesznek bármilyen felhasználási területről is legyen szó. A hamis adat, hogy a pH-szonda kalibrálását desztillált vízzel is el lehet végezni, onnan ered, hogy az emberek többsége úgy gondolja, ezek pH-értéke hét, vagyis semleges. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A nagyon tiszta víz pontosan tisztasága miatt nem alkalmas a pH mérő műszer kalibrálására.
A legideálisabb anyag, mely kiválóan használható a vezetőképesség mérő beállítására a puffer, hiszen ennek értéke konstans, ha mi nem avatkozunk közbe, azaz nem hígítjuk.

A kalibrálás során használt puffer oldat fontosságáról bővebben…

A digitális pH-mérő előnyei

A különféle anyagok, mint például a föld és a víz is, de akár az ételek kémhatásának megállapítására pH-szondát szokás alkalmazni. A vezetőképesség mérők többsége emellett a hőmérséklet mérésére is kiválóan alkalmasak.
Egy pH-mérő műszerrel tehát nagyon különböző fajta méréseket is el tudunk végezni.

A víz mérésére használatos eszközöket tekintve kétféle pH-szondát különböztethetünk meg.
Az egyik a TDS mérő, mely kifejezetten a tisztított víz mérésére használatos, míg a másik, a medence pH-mérő és a víz pH-mérő, ahogyan nevükből is kikövetkeztethetjük, olyan víz mérésére alkalmazható mérőeszközök, melyeket nem viszünk be szervezetünkbe, azaz nem ivásra alkalmasak.

 

A digitális pH-mérő előnyei bővebben…

A talaj EC és pH mérése

Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.
Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést, ha talaj nélküli termesztést preferáljuk.
Termőföld esetében hetente javasolt a mérés megismétlése. Mindössze egy egyszerű kézi pH és EC mérővel meg tudjuk mérni a tápoldat és a talaj teljes sótartalmát. Egészen pontosan az elektromos vezetőképességet, azaz az EC-t, valamint a kémhatást, vagyis a pH-t. Fontos szem előtt tartani, hogy mindkét értéket rendszeresen ellenőrizzük, mérjük. Például a zöldségek esetében a legjobb, ha a talaj pH-értéke 6,0 és 7,0 között van. Lúgosság esetén a mikroelemeket nem tudják a növények kellő mértékben felvenni. Az öntözővíz erősen lúgosíthatja a talajt, ezt pedig a tápoldat savazásával semlegesíthetjük. A savasításhoz salétromsavat, foszforsavat vagy citromsavat is használhatunk.

Az rH2 mérése

Milyen mérőeszköz használata javasolt az rH2 méréséhez?

Ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani az rH2 mérést szükséges mérni a kémhatást, az ORP- értékét, azaz a redoxipotenciált, valamint a hőmérsékletet. Az efféle mérések kivitelezhetők két fajta műszerrel. A leginkább ajánlott készülék az egyszerű pH/ORP/Temp. A másik pedig az ADWA AD-14-es, mellyel mindhárom tényezőt tudjuk mérni. Ez utóbbi 3 palack kalibráló puffert is tartalmaz. Ezek az oldatok a precízen végezhető kalibrálásban segítenek. Az ORP mérést nem tudjuk kalibrálni ebben a mérőműszerben, de nincs is rá szükség, gyárilag van megoldva. Alkalmunk van az ellenőrzésre is, melyet egy ismert értékű redoxipotenciállal rendelkező oldat segítségével valósíthatunk meg. 

A mérések előkészületeinek módja

A minél pontosabb mérési eredményekhez ajánlatos minden mérésnél egyszer használatos műanyag poharat alkalmazni, melyet megjelölhetünk aszerint, mit mértünk, így elkerülhetjük, hogy összekeveredjen. A másik tanács, hogy mindig ügyeljünk a mérés megkezdése előtt, hogy a készülék megfelelően kalibrált-e. Ezt mindig ellenőrizzük, hiszen majd komoly konzekvenciákat szeretnénk levonni a nyert eredményekből.

ADWA AD14

 

Lehetséges-e, illetve ajánlatos-e a desztillált vízzel való kalibrálás?

Sokunkban megfogalmazódott már a kérdés, hogy milyen vízzel kalibráljunk. Lehet-e nagyon tiszta, vagy esetleg desztillált vízzel kalibrálni a pH-mérőnket? Természetesen sokan azt gondolhatjuk, hogy az egyszerű, tiszta víz pH-értéke 7, és éppen ebből kifolyólag ezzel a tiszta vízzel való kalibrálás nem okozhat különösebb problémákat a pH-mérőben.
Ám téves ez az elgondolás, mert tilos a pH-mérő tiszta vízzel történő kalibrálása. 

Mindenki jól tudja, hogy a tiszta víz nem puffer oldat, hiszen tisztaságából kifolyólag nem tartalmaz oldott anyagokat. Másként fogalmazva: a tiszta víznek nincs puffer kapacitása. Ám éppen ezért, amikor a talaj kémhatását szeretnénk mérni, és előkészítjük az 1:2 arányos hígítást, mely a talajból és a desztillált vízből áll, akkor a kioldódó sók tudják majd meghatározni a víz kémhatását. A vizes kivonatban lemért kémhatás teljesen megfelel a talaj pH-értékének.

 

Mi az antioxidáns?

Nagyon egyszerűen fogalmazva az antioxidánsok késleltetik, illetve gátolják az oxidáció folyamatát. Azonban az antioxidánsok csoportja sokkal szélesebb körű, mint azt a hétköznapokban használni szokás. Az antioxidánsokhoz sorolhatók:

  • mindazon anyagok, melyeket az élelmiszerek konzerválásához alkalmaznak. Ilyenek az élelmiszerek csomagolásán megtalálható úgynevezett E-betűs adalékok.
  • antioxidánsokat használnak a gyógyszerek készítésénél is. Ezeknek köszönhetően ugyanis tartósíthatókká válnak.
  • a szépségiparban sem ismeretlen fogalom, ugyanis a kozmetikumokban a savasodást gátolják.

Manapság az öregedés ellenszereként emlegetik. Főként a különféle reklámokból ismerhetjük az antioxidáns elnevezést. Szintén innen lehet ismerős a szabadgyök fogalma, melynek felgyülemlését a testben az öregedés okának tartják. Fontos tudnivaló azonban, hogy ezek a szabadgyökök az anyagcsere természetes velejárói, és csupán abban az esetben kell tartanunk káros hatásaitól, ha nagyobb mennyiségben termelődnek. Lényegében tehát az antioxidánsok olyan anyagok, melyek eredményesen tudják semlegesíteni a szabadgyököket.

 

Minek alapján érdemes választani pH-mérőt?

Elsősorban azt kell meghatároznunk a pH-mérő vásárlása előtt, hogy mit is szeretnénk mérni vele.
Ajánlatos tudni, hogy ez nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen precizitással mérni tudó készüléket vásároljunk. Például felesleges, és nem utolsó sorban korántsem pénztárcakímélő megoldás egy nagyon pontosan mérni tudó készülék beszerzése, ha nincs is szükségünk nagyon precíz mérési eredményekre. Kevésbé pontos kémhatást mérő szerkezetre lehet szükségünk, ha például ivóvízben, talajban, medencében vagy éppen az akvárium vizében szeretnénk ellenőrizni a kémhatást. Viszont nagyon pontosan mérni tudó pH-mérő szükséges, ha a vér vagy a szérumok pH-értékét szeretnénk lemérni. Szintén alkalmazási területe határozza meg, hogy milyen felépítésű pH-mérőt érdemes vásárolnunk.
Választhatunk: kézi, hordozható és asztali készüléket. Ez utóbbit általában laboratóriumokban szokás használni. Ha magánemberként szeretnénk pH-mérést végezni, a hordozható kivitelben kapható ajánlott. Egy valami azonban érvényes az összes pH-mérő vásárlása esetén: kizárólag szakembertől vásároljunk ilyen készüléket!

Néhány javaslat, mielőtt pH-mérőt vásárolna

Mielőtt megvásárolnánk a számunkra leginkább szimpatikus pH-mérőt, előtte gondoljuk át, hogy mit szeretnénk majd vele mérni.

  • Tökéletes lehet számunkra akár egy egyszerűbb pH-mérő is, ha csupán tápoldatok vagy az öntözővíz sótartalmát szeretnénk mérni.
  • Bár elsőre igencsak praktikusnak tűnhet egy kombinált pH/EC mérő, ám a gyakorlatban nem az. Ha valamilyen nagyobb ütés éri, vagy leesik, akkor egyiket sem tudjuk használni. Ha elromlik az elektróda pH eleme, szükséges egyidejűleg az EC mérő részének cseréje is. Amennyiben külön-külön szerzünk be egy EC és egy pH-mérőt, legalább az egyiket használni tudjuk, ha a másik meg is hibásodna.
  • A cserélhető elektróda is praktikus megoldásnak bizonyul. Ennek köszönhetően olcsóbban is megúszhatjuk, mert nem szükséges az egész műszer cseréje.
  • A nagyobb felbontású mérőeszközökre csupán abban az esetben lehet szükség, ha tiszta vizet szeretnénk vele ellenőrizni. Egyébként az EC-mérő legkisebb felbontásának 0.1mS/cm kell, hogy legyen.
  • A mérési tartományról érdemes tudni, ha magas sótartalmú oldatokat szeretnénk vele mérni, akkor felső mérési határnak el kell érnie a 15-20 mS/cm-t.

 

Részletesebben a pH-érték fogalmáról

Sokat hallhattunk manapság a pH-értékről, vagy más néven a kémhatásról. Ha azt halljuk, vagy olvassuk, hogy valamilyen anyagnak a pH-értéke 7, akkor az azt jelenti tulajdonképpen, hogy semleges. Amennyiben a mért érték 7 alatti, a víz savasságáról beszélhetünk, ha viszont 7 feletti az eredmény, a víz lúgos. Természetesen nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni a víz savassága esetén sem, hiszen ez nem azt jelenti, hogy savakkal van tele. Sok esetben a növény lebomlott részei, a humusz okozza a savas állapotot, így például az erdőben csordogáló patakokban is savas pH-értéket mérhetnénk. A vízi élet akkor jöhet leggyakrabban létre, ha a víz pH-ja 5 és 9 pH között ingadozik.

Nagyon fontos a pH-érték meghatározása az akváriumok vizében, hiszen ha nem megfelelő a hidrogénsúly, a halak nem szaporodnak, vagy akár el is pusztulhatnak. Egyebek mellett a hal fajtáját is figyelembe kell venni, mert nem mindegyiknek ugyanaz a pH-értékű víz felel meg. Azzal is számolnunk kell, hogy a meglévő akváriumunk vizének pH-értéke változhat is. Több tényező együttes hatásaként alakul ki a víz pH-értéke, de különösképpen a víz keménysége van hatással rá.

 

Mire érdemes ügyelni pH-mérés alkalmával?

Tippek a legpontosabb pH eredmény érdekében


A kalibrálás gyakoriságának szükségességét nagymértékben befolyásolja a mérni kívánt minta fajtája, az elektróda állapota és az eredmény pontossága is. A minél egzaktabb eredményhez (≤±0.02pH) a kalibrálás után közvetlenül kell elvégezni a mérést. Előírás, ha heti szinten kalibrálunk, akkor a pontosság nem nagyobb ±0.1pH értéknél. A kémhatás méréséhez használt mérőeszközt az alábbi esetekben kell rögtön kalibrálni:

  1. ha hosszabb ideje nem mértünk vele és az elektróda cseréje utá
  2. nagyon lúgos vagy savas mérést követően
  3. organikus és fluorid iont tartalmazó oldatok mérésének elvégzését követően
  4. valamint amennyiben nagy a különbség a kalibráló és a mérendő oldat hőfoka között


Mit érdemes elkerülni a pH-mérésnél?

  •   Óvja az elektróda membránját a különféle ütődésektől. 
  •   Ügyeljen rá, hogy ne maradjon az előzőleg mért minta anyagából az elektróda felületén. Ennek elkerülése érdekében minden egyes mérés előtt és után mossa meg vízzel.
  •   Ne hagyjuk kiszáradni az elektródát. Oldatba merítve elkerülhető a száradás.
  •   Maró anyagok méréséhez ne alkalmazzunk elektródát, mert az károsítja!