A kémhatás ismeretében, melyet legegyszerűbben és legbiztosabban egy pH-mérő segítségével állapíthatunk meg, jóval okosabban tudunk tervezni. De kinek is lehet szüksége egy pH-mérőre? Milyen alkalmazási területei ismeretesek?
Bár leggyakrabban a növénytermesztéssel foglalkozók körében használatos a pH-szonda, más nevén pH-mérő, de akár otthoni használatra is kiválóan alkalmas lehet egy ilyen eszköz.
A vezetőképesség mérők kalibrálásának szükségessége ma már vitathatatlan tény, ám sokan nem tartják be a beállítás különféle feltételeit, melyek a kapott mérési eredmény pontosságához járulnak hozzá. Ebből kifolyólag pedig nem kapunk egzakt eredményeket.
Olvass tovább
Amennyiben nem végezzük el a vezetőképesség mérő kalibrálását, számolnunk kell azzal, hogy nem kapunk pontos eredményeket. Ennek híján pedig nehezen valósíthatjuk meg a kívánt hatás elérését, mint mondjuk a termőföld vagy a táptalaj lúgosítását.
Néhány tanács, útmutatás mindig jól jöhet a pH-szonda alkalmazásáról, használatáról.
A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.
Többek között a víz pH-értékét is meg tudjuk állapítani, és ehhez nincs is szükség másra, mint egy otthon is használható pH mérő műszerre, medence pH mérőre, víz pH mérőre vagy digitális pH mérőre.
Bár a vezetőképesség mérő felhasználási területe igencsak széleskörű, a kertészetben és a mezőgazdaságban kiemelt helyet foglal el. Jelentős szerepét a pH-szonda annak köszönheti, hogy a termőföld kémhatásának, azaz sav-bázis egyensúlyának megállapítása kulcsfontosságú tényező, ugyanis ez képezi az alapját a hatékony termény betakarításának.
Olvass tovább
Manapság egyre népszerűbbé válnak a talaj minőségének ellenőrzésére szolgáló pH-mérő eszközök. A tudomány úttörése a mezőgazdaságban is teret hódít, hiszen például egy digitális pH-mérővel könnyedén megállapíthatjuk a talaj kémhatását, melynek ismeretét hasznosíthatjuk a növénytermesztésben. Így pedig nagyobb mennyiségű terményt takaríthatunk majd be.
Olvass tovább
A nem megfelelően kalibrált vezetőképesség mérővel nem kaphatunk pontos mérési eredményeket, így tulajdonképpen nem tettünk semmi hasznosat, ha beállítatlan pH-szondát alkalmaztunk. A pontatlan mérésből adódóan olyan hamis adatokat olvashatunk le, melyeket figyelembe véve nem megfelelő táptalajba ültethetünk bizonyos növényeket vagy éppen nem ideális tápoldattal láthatjuk el a termőföldet.
Olvass tovább
Századunkban egyre többen és egyre több helyen alkalmazzák egy adott közeg vagy anyag kémhatásának megállapítására a pH-szondát, ám a kalibrálás szükségességéről és menetéről a többségük csak vajmi keveset tud.
Azt érdemes tudni, hogy egy nem megfelelően kalibrált, esetleg egy egyáltalán nem kalibrált vezetőképesség mérővel történő eredmény semmilyen esetben sem a valós értéket mutatja.
A pH-mérő az élet számos területén használatos mérőeszközök sorát bővíti, hiszen manapság már majdnem minden anyagnak megállapíthatjuk a kémhatását.
A pH-szonda főként a termelők számára jelent óriási segítséget, hiszen használatával megmondható, hogy a talaj savas-e vagy lúgos. Ezt ismerve pedig könnyebben dönthetnek afelől, hogy mit ültessenek, illetve mit vessenek el a termőföldbe.
Ahogyan az ivóvizünk pH-értékét ajánlatos ellenőrizni a medencénk vizét is megvizsgálhatjuk egy vezetőképesség mérő segítségével. Mind a nyilvános fürdők, mind pedig a magán medencék vizén szokás időnként elvégezni a pH-szondával történő mérést.
Az ivóvíz pH-értékének megállapításához használhatunk digitális pH-mérőt vagy akár TDS mérőt is.
A vezetőképesség mérők kalibrálásához puffert szükséges használnunk.
Jó néhányan vélekednek akként, hogy desztillált vagy egyszerű vízzel is elvégezhető a pH-szonda beállítása, ám ez pontatlan információ.A pH mérő műszer beállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban egzakt eredményeket kaphassunk a mérések alkalmával, melyek meghatározóak lesznek bármilyen felhasználási területről is legyen szó.
A különféle anyagok, mint például a föld és a víz is, de akár az ételek kémhatásának megállapítására pH-szondát szokás alkalmazni. A vezetőképesség mérők többsége emellett a hőmérséklet mérésére is kiválóan alkalmasak.
Egy pH-mérő műszerrel tehát nagyon különböző fajta méréseket is el tudunk végezni.A víz mérésére használatos eszközöket tekintve kétféle pH-szondát különböztethetünk meg.
Mindkét mérésfajtát ajánlatos rendszeresen elvégezni, hiszen ez a növénytermesztés egyik legjelentősebb művelete. Amennyiben nem tudjuk a talaj sótartalmát, illetve EC értékét, elkövethetjük azt a hibát, hogy nem jó tápoldatokat használunk. Mielőtt elvégeznénk az alaptrágyázást, mérjük meg, hogy lúgos-e, vagy pedig savas a termőtalaj.Ezt követően sem árt, sőt napi rendszerességgel is elvégezhetjük a mérést.
Olvass tovább
Ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani az rH2 mérést szükséges mérni a kémhatást, az ORP- értékét, azaz a redoxipotenciált, valamint a hőmérsékletet. Az efféle mérések kivitelezhetők két fajta műszerrel. A leginkább ajánlott készülék az egyszerű pH/ORP/Temp.Ez utóbbi 3 palack kalibráló puffert is tartalmaz. Ezek az oldatok a precízen végezhető kalibrálásban segítenek. Az ORP mérést nem tudjuk kalibrálni ebben a mérőműszerben, de nincs is rá szükség, gyárilag van megoldva.
Olvass tovább
Sokunkban megfogalmazódott már a kérdés, hogy milyen vízzel kalibráljunk. Lehet-e nagyon tiszta, vagy esetleg desztillált vízzel kalibrálni a pH-mérőnket? Természetesen sokan azt gondolhatjuk, hogy az egyszerű, tiszta víz pH-értéke 7, és éppen ebből kifolyólag ezzel a tiszta vízzel való kalibrálás nem okozhat különösebb problémákat a pH-mérőben.
Olvass tovább
Manapság az öregedés ellenszereként emlegetik. Főként a különféle reklámokból ismerhetjük az antioxidáns elnevezést. Szintén innen lehet ismerős a szabadgyök fogalma, melynek felgyülemlését a testben az öregedés okának tartják. Fontos tudnivaló azonban, hogy ezek a szabadgyökök az anyagcsere természetes velejárói, és csupán abban az esetben kell tartanunk káros hatásaitól, ha nagyobb mennyiségben termelődnek.
Olvass tovább
Elsősorban azt kell meghatároznunk a pH-mérő vásárlása előtt, hogy mit is szeretnénk mérni vele.
Ajánlatos tudni, hogy ez nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen precizitással mérni tudó készüléket vásároljunk. Például felesleges, és nem utolsó sorban korántsem pénztárcakímélő megoldás egy nagyon pontosan mérni tudó készülék beszerzése, ha nincs is szükségünk nagyon precíz mérési eredményekre.
Bár elsőre igencsak praktikusnak tűnhet egy kombinált pH/EC mérő, ám a gyakorlatban nem az. Ha valamilyen nagyobb ütés éri, vagy leesik, akkor egyiket sem tudjuk használni. Ha elromlik az elektróda pH eleme, szükséges egyidejűleg az EC mérő részének cseréje is. Amennyiben külön-külön szerzünk be egy EC és egy pH-mérőt, legalább az egyiket használni tudjuk, ha a másik meg is hibásodna.
Olvass tovább
Sokat hallhattunk manapság a pH-értékről, vagy más néven a kémhatásról. Ha azt halljuk, vagy olvassuk, hogy valamilyen anyagnak a pH-értéke 7, akkor az azt jelenti tulajdonképpen, hogy semleges. Amennyiben a mért érték 7 alatti, a víz savasságáról beszélhetünk, ha viszont 7 feletti az eredmény, a víz lúgos.
Olvass tovább
A kalibrálás gyakoriságának szükségességét nagymértékben befolyásolja a mérni kívánt minta fajtája, az elektróda állapota és az eredmény pontossága is. A minél egzaktabb eredményhez (≤±0.02pH) a kalibrálás után közvetlenül kell elvégezni a mérést. Előírás, ha heti szinten kalibrálunk, akkor a pontosság nem nagyobb ±0.1pH értéknél. A kémhatás méréséhez használt mérőeszközt az alábbi esetekben kell rögtön kalibrálni
Olvass tovább
A legegyszerűbb vízszűrők a mechanikus vízszűrő berendezések, amelyek a vízben lebegő, nagyobb szemcseméretű szennyeződések eltávolítására alkalmasak. Ezeket általában önmagukban nem alkalmazzák, hiszen ivóvíz minőségű víz előállítására nem alkalmasak (mondjuk koszos vízből),de a legtöbb vízszűrő rendszernek része ilyen mechanikus szűrőegység.
Olvass tovább
A vízszűrési technológiák fejlődése egyre több szennyeződés eltávolítását teszi lehetővé az emberi felhasználásra bevont vízből (ami nem csak az ivóvizet jelenti). Az újítások, felfedezések, illetve a régi módszerek újrafelfedezése először mindig új területet hódit meg a víztisztítás számára, majd megszületnek a megoldások arra is, hogyan integrálják ezeket a technológiákat a korábban már bevált rendszerekbe.
Olvass tovább
A víz minősége fordítottan arányos a vezetőképességével, hiszen azt a vízben oldott sók ionjai biztosítják. A különféle víztisztítási módszerek arra irányulnak, hogy eltávolítsák a vízből a különféle, az emberi, állat, vagy növényi szervezetek számára fölösleges vagy éppen mérgező fémeket (nátrium, ólom), a víz fertőtlenítésére szolgáló kémiai elemeket (fluor, klór), a belekerülő szennyeződéseket (arzén, cink) és ezen anyagok sóit.
Olvass tovább
Mivel EC mérőket a hétköznapi életben számos dologra használhatunk, és ezeken a területeken más és más elvárásoknak kell megfelelniük, ezért a kereskedelemben több fajtájú és méretű eszköz kapható..A felhasználási területet tekintve vannak laboratóriumi, házi, kerti mérők, továbbá különálló csoportot alkotnak a víztisztaság mérésére alkalmas EC mérők.
Olvass tovább
A víz vezetőképesség attól függ, milyen arányban tartalmaz oldott sókat, hiszen annak töltéssel rendelkező részecskéi teszik lehetővé a vezetést. Minél tisztább a víz, a vezetőképessége annál alacsonyabb, míg a természetes vizek vezetőképessége nagyon széles skálán mozog, attól függően mit tartalmaznak oldott állapotban.
Olvass tovább
Talajmintát több helyről vegyünk az ágyáson belül. A ideje mindig a tápoldatozást megelőző időszak, a mintavétel helye az ikersor több pontja legyen, átlagosan fejlett növények közelében. Válasszunk nagyjából egyformán fejlett töveket, olyanokat, amelyek kártevőmentesek, mert a fertőzöttség megváltoztathatja a növény tápanyagfelvételét, aminek következtében a gyökeréhez közeli földben felgyűlhetnek a tápanyagok.
Olvass tovább
A vezetőképesség paraméterének a mezőgazdaságban mind a talaj tápanyagtartalmának, mind a locsolóvíz minőségének vonatkozásában jelentősége van. Azért fontos a talajban és a vízben is a vezetőképesség mérése, mert a növénytermesztés egyik alapvető feladata a növények számára optimális só- és tápanyagtartalom biztosítása.A trágyázás és a tápoldatozás mikéntje (gyakoriság, szerválasztás stb.) ezen mérések alapján kell, hogy történjen.
Olvass tovább
Az oldatok vezetőképessége a hőmérsékletének függvényében változik, ezért kizárólag olyan mérőeszközzel lehet az EC értéket megmérni, amely képes a hőmérséklet-változás következményeinek kompenzálására, vagy a kapott adatokat a hőmérséklet-változás együtthatóinak ismeretében át kell fordítani 25 ºC-ra.
Olvass tovább
A vezetőképesség (electrical conductivity – EC) más néven konduktancia, fizikai oldalról megközelítve az ellenállás reciproka. Az elektromos vezetők olyan anyagok, amelyek szabad ionokat (elektromos töltéssel rendelkező részecskék) tartalmaznak, amelyek elmozdulását áramnak nevezzük. A másodfajú vezetők, azaz elektrolitok vezetőképességét a bennük található só(k) kristályrácsából kiszabadult ionok adják.
Olvass tovább
A mérési eredményeket illetően az egyik legfontosabb befolyásoló környezeti tényező a hőmérséklet. Ennek egyik oka, hogy a mérendő oldatok pH-ja változik a hőmérséklet függvényében. Sőt, elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet nem csak a pH értéket, hanem magát a mérőeszközt és a mérést is befolyásolja, ezért torzíthatja az eredményeket a változó hőmérséklet.
Olvass tovább
