A mérési eredményeket illetően az egyik legfontosabb befolyásoló környezeti tényező a hőmérséklet. Ennek egyik oka, hogy a mérendő oldatok pH-ja változik a hőmérséklet függvényében. Sőt, elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet nem csak a pH értéket, hanem magát a mérőeszközt és a mérést is befolyásolja, ezért torzíthatja az eredményeket a változó hőmérséklet.

PH értéket számos eszközzel mérhetünk. A hétköznapi életben ezek közül a legelterjedtebbek az indikátorok, amelyekkel végzett mérések a kolorimetriás mérések csoportjába tartoznak. Az indikátorok olyan anyagok, amelyek bizonyos kémhatású oldatokkal találkozva megváltoztatják a színüket. Az indikátorokat természetes és mesterséges csoportra oszthatjuk, pl. a régen sokat emlegetett lakmusz a természetes indikátorok közé tartozik.

A pH mérést befolyásoló tényezők és az egyes módszerek hibalehetőségei:
Kolorimetriás mérések esetében:

Sóhiba, alkoholhiba, alkaloidhiba.
Műszeres mérések esetében:
Mire figyeljünk oda a műszer használatakor?

A vezetőképesség paraméterének a mezőgazdaságban mind a talaj tápanyagtartalmának, mind a locsolóvíz minőségének vonatkozásában jelentősége van. Azért fontos a talajban és a vízben is a vezetőképesség mérése, mert a növénytermesztés egyik alapvető feladata a növények számára optimális só- és tápanyagtartalom biztosítása. A trágyázás és a tápoldatozás mikéntje (gyakoriság, szerválasztás stb.) ezen mérések alapján kell, hogy történjen, hiszen az élő növények számára se a tápanyaghiány, se a túlzott sótartalom nem ideális, sőt veszélyes is lehet.


 

Az oldatok vezetőképessége a hőmérsékletének függvényében változik, ezért kizárólag olyan mérőeszközzel lehet az EC értéket megmérni, amely képes a hőmérséklet-változás következményeinek kompenzálására, vagy a kapott adatokat a hőmérséklet-változás együtthatóinak ismeretében át kell fordítani 25 ºC-ra.

A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.

A vezetőképesség mérők által rengeteg anyag, legyen szó folyékony vagy szilárd állapotúról, pH-értéke, azaz kémhatásának megállapítása vált lehetővé. Ezt pedig kihasználhatjuk otthonunkban is.

Mivel EC mérőket a hétköznapi életben számos dologra használhatunk, és ezeken a területeken más és más elvárásoknak kell megfelelniük, ezért a kereskedelemben több fajtájú és méretű eszköz kapható. A felhasználási területet tekintve vannak laboratóriumi, házi, kerti mérők, továbbá különálló csoportot alkotnak a víztisztaság mérésére alkalmas EC mérők.
 

Amennyiben nem végezzük el a vezetőképesség mérő kalibrálását, számolnunk kell azzal, hogy nem kapunk pontos eredményeket. Ennek híján pedig nehezen valósíthatjuk meg a kívánt hatás elérését, mint mondjuk a termőföld vagy a táptalaj lúgosítását.

Nagyon egyszerűen fogalmazva az antioxidánsok késleltetik, illetve gátolják az oxidáció folyamatát. Azonban az antioxidánsok csoportja sokkal szélesebb körű, mint azt a hétköznapokban használni szokás. 

Tippek a legpontosabb pH eredmény érdekében
A kalibrálás gyakoriságának szükségességét nagymértékben befolyásolja a mérni kívánt minta fajtája, az elektróda állapota és az eredmény pontossága is. A minél egzaktabb eredményhez (≤±0.02pH) a kalibrálás után közvetlenül kell elvégezni a mérést. Előírás, ha heti szinten kalibrálunk, akkor a pontosság nem nagyobb ±0.1pH értéknél. A kémhatás méréséhez használt mérőeszközt az alábbi esetekben kell rögtön kalibrálni:

Mielőtt megvásárolnánk a számunkra leginkább szimpatikus pH-mérőt, előtte gondoljuk át, hogy mit szeretnénk majd vele mérni.

Bár elsőre igencsak praktikusnak tűnhet egy kombinált pH/EC mérő, ám a gyakorlatban nem az. Ha valamilyen nagyobb ütés éri, vagy leesik, akkor egyiket sem tudjuk használni. Ha elromlik az elektróda pH eleme, szükséges egyidejűleg az EC mérő részének cseréje is. 

Sokat hallhattunk manapság a pH-értékről, vagy más néven a kémhatásról. Ha azt halljuk, vagy olvassuk, hogy valamilyen anyagnak a pH-értéke 7, akkor az azt jelenti tulajdonképpen, hogy semleges. Amennyiben a mért érték 7 alatti, a víz savasságáról beszélhetünk, ha viszont 7 feletti az eredmény, a víz lúgos. Természetesen nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni a víz savassága esetén sem, hiszen ez nem azt jelenti, hogy savakkal van tele. 

Talajmintát több helyről vegyünk az ágyáson belül. A ideje mindig a tápoldatozást megelőző időszak, a mintavétel helye az ikersor több pontja legyen, átlagosan fejlett növények közelében. Válasszunk nagyjából egyformán fejlett töveket, olyanokat, amelyek kártevőmentesek, mert a fertőzöttség megváltoztathatja a növény tápanyagfelvételét, aminek következtében a gyökeréhez közeli földben felgyűlhetnek a tápanyagok.
 

Mivel a vezetőképesség-mérésnek az egyik legfontosabb gyakorlati területe a vízminőség megállapítása, ezért fontos kitérnünk kicsit a víz minőségének fogalmára, arra, hogy mit mérünk, ha víz vezetőképességet mérünk, illetve milyen módokon lehet fokozni a víz tisztaságát és minőségét.

A víz minősége fordítottan arányos a vezetőképességével, hiszen azt a vízben oldott sók ionjai biztosítják.